Ez a lehető legszerencsétlenebb időszak egy motoros blog indításához: a reggelek már fagyosak, az esték még csak hidegek, de mindkét napszak ködös és párás pont annyira, hogy a bukósisak plexijén már ne lehessen rendesen kilátni. Normális ember ilyenkor már eltesz a motort télire - a nagyobbikkal én is így tettem - de a lúzerek, mint én, kénytelenek még kitolni egy kicsit a motorozást.

Nap mint nap 70 kilométert teszek meg Budapesten a munkahelyem és az otthonom között. Forgalomtól függően autóval ez bármennyi idő lehet, motorral nem több kétszer háromnegyed óránál. Amikor reggelente látom a többi robogóst, mindig az jut eszembe: vajon melyikünk húzza tovább, ki fagy le előbb a motorról?

Nekünk szólnak majd ezek az írások, a vastag nadrágban fagyoskodóknak, a dupla kesztyűben gázmarkolatot húzóknak, meg persze azoknak, akik télen sem tudják abbahagyni a motorozást - ha máshogyan nem, hát fejben.